A csótányok világszerte elterjedt rovarok, kozmopoliták.

A csótányok (Blattodea) meleg éghajlati területekről behurcolt fajok, ezek élnek a közvetlen környezetünkbe, és okoznak egészségügyi problémákat az életmódjuk és táplálkozásuk miatt. A felsorolt csótány fajokon kívül még még fajok is élnek hazánkba, ezek lehetnek őshonosokat, és behurcoltak is, viszont ezek a fajok nem okoznak egészségügyi kárt.

Csótányok (Blattodea) általános jellemzésük:

A csótányok erősen lapított testű, ovális körvonalú rovarok. Testalkatuk révén nappal a szűk résekben és repedésekben rejtőzködnek el, mivel rejtett életmódot folytatnak.

Szárnyuk csökevényes (különösen a nőstényeknek). Korlátozott repülőképességüket nem eléggé használják ki. 

A csótányok feje háromszög alakú, a két oldalán találhatóak a meglehetősen nagy összetett szemek, amelyekkel csak tájékozódnak. 

A szemek között találhatóak a vékony, serteszerű csápok, melyeken a szaglószerveik találhatóak ezek segítségével találják meg táplálékukat.

A csótányok mindenevők, táplálékukat rágószájszervük segítségével szerzik meg. Az éhezést jól tűrik, viszont a folyadék igényük nagy, sőt ennek hiányában napok alatt elpusztulnak.

Lábaik egyszerű, hosszú járólábak, amellyel járásuk fürge, fordulékony, ezért is hamar el tudnak tűnni a szemünk elől. 

Magyarországon a leggyakrabban előforduló csótány fajok a 

  • konyhai csótány, 
  • német csótány, 
  • amerikai csótány.

 

Konyhai csótány (Blatta orientalis):

Hím konyhai csótány: jól látható a szárny jelenléte

A konyhai csótány (svábbogár, ruszli) körülbelül 17-30 mm hosszú, feketés-vörösesbarna színű rovar. Fejlődési idő 1-3 év. Petetokot (12-20 pete) csak 1-6 napig cipelik. Melegigényük alacsonyabb mint a német csótányoké, padlószinthez közel esetleg a lefolyókban, csatornákban élnek. Kivételes esetekben padlásokon is előfordulhatnak, főleg, ha sok a  galambürülék, mely táplálékul szolgál számunkra.

     Nőstény konyhai csótány: a szárny csökevényes

 

Német csótány (Blattella germanica): 

Német csótány (Blattella germanica): Jól látható az előtoron lévő két hosszanti sötét csík

A német csótány egy körülbelül 10-15 mm hosszúságú. Színük szalmasárga, sárgásbarna fején húzódó két hosszanti sötét sáv is segít megkülönböztetni a konyhai csótánytól. Petéit (15-56) a petetokban 3-4 hétig magával cipeli, szinte a lárvák kikeléséig. Rendkívül szaporák. Melegigényesebbek, mint a konyhai csótány,  min. 25-30 celsius fokú helységeket kedvelik.  A német csótány táplálékai közé tartozik keményítő tartalmú élelmiszerek, de növényi és állati eredetű táplálékot is szívesen elfogyaszt. Ha táplálék forrása kevés akkor textilt, papírt is képes fogyasztani. Kozmopolita egészségügyi kártevő. 

 

Amerikai csótány (Periplaneta americana):

Amerikai csótány (Periplaneta americana)

Az amerika csótány 30-40 mm nagyságú, színe vöröses-barna. A petetokban 36-50 db petét is lehet. Szárnyait repülésre is használja. Ez a csótány faj a meleg, nedves helyeket kedveli, így a földön lefolyók, és a csatornák környékén fordulnak elő. Az amerikai csótány megeszi a húst, a zsírt, a keményítő tartalmú ételeket, az édességet, a pékárut, a bőrt, a tapétaragasztót, akár még a  könyvek kötéseit is képes megenni. Egészségügyi kártétele igen jelentős. 

 

A következő két csótány faj, a lapp erdeicsótány (Ectobius lapponicus), és a kertvárosi erdeicsótány (Ectobius vittiventris) Magyarországon előforduló fajok, ezek nem egészségügyi kártevők.

 

Lapp erdeicsótány (Ectobius lapponicus): 

Lapp erdeicsótány (Ectobius lapponicus)

A lapp erdeicsótány 6-12 mm nagyságú, színe sárgás barna. A mindkét nem visel szárnyakat és repülni képesek vele. Ellentétben a német- és amerikai csótányokkal, melyek csak siklórepülésre képesek a szárnyukkal. A lapp erdeicsótány inkább nappal folytatja életmódját. Leginkább az erdőket, tisztásokat, és kerteket szereti ez a csótány faj, mivel tápláléka a korhadó növény nedve. A lapp erdeicsótány lakásokban ritkán fordul elő, az esti fény vonza oda, tehát a lakásba véletlen kerülnek, mivel táplálék számukra nincs ott. Egészségügyi kártétele ezen fajnak nincs életmódja miatt. Augusztus-szeptember környékén, ha jelentős a populációjuk rajzásukkal hívják fel magukra a figyelmet. Őshonos faj hazánkban.

Lapp erdeicsótány (Ectobius lapponicus)

 

Kertvárosi erdeicsótány (Ectobius vittiventris): 

Kertvárosi erdeicsótány (Ectobius vittiventris) nőstény 

A kertvárosi erdei csótány a lapp csótányhoz hasonlóan inkább nappal tevékenykedik, táplálkozik. Korhadó növényzet nedve a tápláléka. Hasonlóan a lapp erdeicsótányhoz, előfordul, hogy a nyitva hagyott ablakoknál a kertvárosi erdeicsótányok berepülnek, az esti órákhoz közeledve, ami a lakásban lévő fény vonza őket oda. Ezaz erdei csótány mediterrán területekről behurcolt faj hazánkba, körübelül 20 éve kezdték észlelni jelenlétét a budai kerületekben, azóta a budai agglomerációban és pesti kerületek kertvárosi területein is előfordul.  Mivel növények nedveivel táplálkozik, így a lakásban éhen halna, ezért nem képes megtelepedni és elszaporodni az otthonokban, kizárólag a kertekben. Így ez a faj sem okoz egeszségügyi kártételt. Hasonlóan a lapp erdei csótányhoz, augusztus-szeptember környékén, ha nagyobb a populációjuk rajzásuk miatt találkozhatunk velük.

 

Kertvárosi erdeicsótány (Ectobius vittiventris) hím



Keressen bizalommal

Küldés